Egész pici koromban bohóc szerettem volna lenni. 😊
Imádtam nézni őket a vándorcirkuszban. Felszabadultak voltak és megfogott, ahogy megnevettették az embereket.
Később, serdülő koromban a zene ragadott el. Így lettem ’Gitáros Mikulás’, mint kereskedő.
A hagyományos kereskedelemben gyakran tapasztaltam, ahogy a szülők az ünnepekre készülve lázasan vásároltak a gyerekeiknek. Felbuzdulva a lelkesedésükön felvetettem nekik, hogyha szeretnék, személyesen a boltomban – persze Mikulásnak beöltözve – adom át a csemetéiknek az ajándékokat, amiket választottak.
Ez az évek alatt rendszeressé vált. Annyira, hogy télapó ruhát is készítettem. Minden decemberben, mikor eljött a napja, beöltöztem, és gitárral kísérve Mikulás dalokat énekeltem, mikor gyermekek jelentek meg az eladótérben.
Később más szervezetekben is (óvodákban, iskolákban) szintén karitatív jelleggel, azaz szívből vállaltam a figurát a közöségben, ahol éltem.